Tanulmány a víznemesítő készülékről

Tanulmány a “víznemesítő készülékről”
(Viktor Schauberger eredeti elnevezése szerint)

Nos, ezt a kifejezést nagyon lassan kell olvasniuk, hogy megérthessék, miről is van szó – de ezzel nem csak Önök vannak így. Maga a nyelvi kifejezésmód 60 évvel ezelőtt még biztosan sok minden mást is jelentett, mint manapság, de akkor is elég kifejező volt.
A vízről már számtalan cikket és könyvet írtak – néhány egészen jót is, és olyanokat is, amelyekért kár a papír. Végül is a papír – és a víz is – türelmes.
Néhány Olvasó azt gondolhatja: már megint egy unalmas cikk a H2O-ról – már a könyökömön jön ki! Valóban így lenne?
Ha azt gondolja, hogy a víz csupán csak H2O, vagyis csak egy kémiai képlet, egyfajta anyag, akkor először is téved (vagy csak hibásan tájékoztatták?).
Viktor Schauberger, a természetkutató már több mint 60 évvel ezelőtt megmagyarázta, hogy a víz élőlény! A magam részéről ezt csak megerősíteni tudom. Hogyan is jutottam erre a gondolatra? Ha kíváncsiak rá, kérem kövessenek!

Képzeljék el, hogy a hegyekben vándorolnak, egy lakatlan vidéken. Rátalálnak egy jéghideg, eleven hegyi patakra. Az első felkiáltásuk bizonyára így hangzik: “Ooh, micsoda jó víz!” És igazuk van, a víz tényleg pompás. Arra azonban senki nem gondol, hogy ebbe a patakvízbe egy csomó dolog belehullott, és benne is maradt. Így például giliszták; békák; falevelek; beteg állatok, melyek a vízben keresnek hűst; haldokló állatok, melyek szintén a vízben keresnek enyhülést; az erdő állatai, melyek, sáros lábaikkal a vízbe gázolnak és abból isznak. Ezek az állatok a vízbe vizelnek, és ürülékükkel is ugyanez történik. Néhány elhullott állat pedig szintén ebben a vízben bomlik fel.

A fenti felsorolás után már biztosan el is ment a kedvük ettől a szép hegyi pataktól – de ne aggódjanak! A víz tényleg jó! Ha csupán csak H2O lenne, akkor a fenti anyagok mindegyike benne maradna szennyeződésként a vízben, egészen az idők végezetéig.
A víz azonban képes arra, hogy mindezeket a szennyeződéseket eltávolítsa! A víz ugyanis él!! És mint élőlénynek ennie kell valamit – és az, amiből él, mindaz a természetes “hulladék”, amely a vízbe hullik. Ide tartozik a halak ürüléke is – beleértve az ízletes húsú pisztrángokét is -, amelyek végül is nem rendelkeznek külön WC-vel és nincs külön csatornarendszerük sem.

Szeretném Önökkel megosztani első kísérletezéssel töltött napjaim néhány élményét. Egy ismerősöm saját kerti úszómedencéjében (≈5x3x1,2m) felszereltük az első készülékeim egyikét, az úgynevezett Y-pörgetőt. (1. kép).

Ez az Y-pörgető több hónapig működött csendben, “magában” a medence egyik sarkában. A medencét egy levehető alumíniumtető fedte úgy, hogy a víz végig (a teljes idő alatt) teljesen sötétben maradhatott.

1. kép: Az úgynevezett Y-pörgető

Szeptember közepe táján le akartuk engedni a medencéből a vizet és ki akartuk tisztítani, vagyis téliesíteni akartuk a medencét. Amikor hárman oldalra toltuk a medencét fedő nehéz alulemezt, a medence alján számos nagyobb bogarat, pókot és egyéb állatkát láttunk, de ezek mindegyike a lábán állt! Ez aztán a szenzáció! Hiszen minden vízben élő élőlény – még a halak is – az oldalára ill. a hátára fordul, ha elpusztul. Itt azonban mindegyik állat a saját lábán állt! Hogy a csodában lehetséges ez, hogy ezek az állatok még az 1,2 méter mély medence aljára is lemásztak, és ahhoz, hogy meghaljanak, még talpra is álltak a medence alján? Nézzük csak meg közelebbről, hogy is van ez?
Fogtunk egy nagyon sűrű szövésű hálót, és be akartuk tolni az egyik ilyen állat alá. Amikor azonban bármelyiket is egészen gyengéden megérintettük, hirtelen eltűnt a szemünk elől – tényleg nyomtalanul feloldódtak! Ez volt a következő szenzáció! Amit láttunk, az valójában csak az állat maga után hagyott hologramja volt – a víz “elfogyasztotta” (valószínűleg a legnagyobb élvezettel) ezeket az állatokat (2. kép).

2. kép: Pók hologramja az úszómedence alján

Az érintetlen természetben is pontosan ugyanez történik: mindaz, ami a vízbe hullik – és szerves eredetű – megemészti, vagyis tényleg “megeszi” a víz! És pontosan emiatt tényleg egészséges az a víz, amely a hegyi patakban vidáman lefelé bukdácsol.

Meg kell még említeni, hogy az előbb említett úszómedence vize kiváló minőségű volt – és kristálytiszta. Különben nem láthattuk és nem fényképezhettük volna le azokat a viszonylag apró állatkákat a medence alján.

Még egy kis élmény, amely azt mutatja, hogy a víz valóban él. Az állat-hologramokkal kapcsolatos élményünkről tanácskoztunk éppen a medence szélén. A nap melegen sütött a kristálytiszta vízre.
Hirtelen – mintha valami szellem keze érintette volna – elkezdett a víz a lépcső közelében mozogni. Szemünk előtt alakult ki egy apró örvény, amely egyre nagyobb és nagyobb lett, végül egy fél méteres átmérőjű örvénylő spirális lett belőle. Mindhárman ott álltunk megkövülve!
Mi volt ez? Mitől keletkezett az az örvénylő mozgás? Mit jelent ez? Szél ugyanis egyáltalán nem fújt.
A hirtelen ijedtségtől még fényképezni is elfelejtettem, pedig ott lógott a kamera a nyakamban. Amikor végre magunkhoz tértünk, már csak egyetlen felvétel készítésére maradt idő, mert az örvénylés eltűnt (3. kép).

Hogy miért is mesélem el mindezt? Még ha ostobán hangzik is, ez az örvény egy úgynevezett “vízszaporodás” kezdete volt – ahogyan azt Schauberger is többször átélte. Ez egy laikusnak teljesen értelmetlennek tűnik … pedig az a tény, hogy a víz – de csak a makkegészséges víz – saját magától is képes megszaporodni/sokasodni. Erről egyelőre ennyit, most nem lehet tovább részletezni. Ha egy úgynevezett “víz-és csatornaközmű-tervező” szakember olvassa ezt a cikket, akkor bizonyára a szívéhez kap ijedtében, hiszen mindjárt infarktust kap attól, amit az imént olvashatott.

3. kép: Szélcsendben születő vízörvény a medence tetején

Egyik víz sem ugyanolyan, mint a másik! Ugyanolyan sok vízfajta van, mint amennyi növényfajta! És mennyit ismerünk ezekből – és még mennyit nem?

Számtalan ember van, aki nyugodt lelkiismerettel használja naponta otthon a tusfürdőjét, hajsamponját, milliónyi háziasszony használ mosogatószert (ha lehet, nem is keveset), vízkőoldót, mosószert, lágyítót, illatosítókat, és … így … tovább …
2007-ben a düsseldorfi-i székhelyű “Henkel” cég 100-éves jubileumát ünnepelte. Gratulálunk nekik. Az azonban, hogy ez a cég ezzel valójában jó szolgálatot tett-e az emberiségnek, több mint kétséges. Semmilyen kapcsolatban sem állok a fent nevezett céggel, de azt hiszem háromszor hármat még össze tudok szorozni. Ez a cég gyakorlatilag az egész világot ellátja olyan vegyi anyagokkal, amelyek a vízbe kerülnek, mégpedig elképzelhetetlenül sokféle formában. Nekem sincs fogalmam arról, hogy mekkora a cég éves forgalma, de azt hiszem nem állok messze a valóságtól, ha legalább néhány millió tonnára becsülöm az eltelt 100 év “termését”. Kérem, gondolkodjanak el egyszer azon, hova is került ez a rengeteg vegyszer az évek során. Mert ugye saját magától azért mégsem válhatott semmivé! Persze – mind a talajvízben kötött ki. Még ma is ott van! Hol is lenne másutt?

Számolják össze egyszer a világszerte felhasznált műtrágyamennyiséget is, és ezt is kb. 100 évre összesítve.
Mivel ugyanis ezek a vegyszerek nem természetes eredetűek, a víz ezekből csak nagyon kis mennyiséget tud megemészteni ill. feldolgozni.  Ez azt jelenti, hogy szerencsétlen vizünknek nap mint nap egyre több vegyszert kell magával cipelnie, mert nem tud velük mit kezdeni.
És mivel ez a víz az emberiséget tényleg némán szolgálja, vissza is adja nekünk a saját vegyszereinket. Kérdezzék csak meg egyszer lakóhelyük vízművét, mekkora rettenetes gondot is okoz nekik az ivóvíz előállítása ill. kezelése, mert már nem boldogulnak a saját szennyükkel sem!

Mint az már sokuk számára ismerősnek hangzik, vizünk csendes szolga módjára mindenféle energiát tárol és visz magával (beleértve a kémiai energiát is), és ezt később vissza is adja az emberiségnek és a környezetnek. Most jön viszont a dolgok lényege: mi nem ezt akarjuk! Szép, tiszta, átlátszó vizet szeretnénk! De ezt már a víz nem tudja! Halálos zsákutcába jutottunk!
Viktor Schauberger még életében megjósolta, hogy elfogy a vizünk, ha továbbra is úgy bánunk vele, mint ahogyan tettük azt 60, 70 évvel ezelőtt is. És mégis, továbbra is ezt csináltuk! Most pedig benyújtják nekünk a számlát. Feltűnt már Önöknek, hogy a vizünkben évről évre több lebegő meszes récsecske figyelhető meg, amelyet “vízkőnek” is hívunk? Ez nem véletlenül van így, hanem annak a jele, hogy a vizünk már közvetlenül az összeomlás küszöbén áll. Megfigyelték már, hogy patakjaink, folyóink és folyamaink – sőt már a tengerek is – csaknem kivétel nélkül szép zöldek lettek? Ugyan mitől, miért? Ez korábban nem így volt!
Nos, a víz mára olyan beteggé vált, hogy már nem tud védekezni ezek ellen az algák ellen, és nem is tudja “elfogyasztani” őket.

De miért van az, hogy a vegyszereket már 100 éve a vízbe juttatjuk, és mégis csak az utóbbi 15-25 évben vált zölddé a víz körülöttünk mindenütt? A fordulat időpontja a régi játékfilmek filmfelvételei alapján nagyon pontosan behatárolható. Gyerekkoromban még mindenütt csak tiszta patokok és folyók voltak, és a szokásos és szívesen látott vízinövényeken kívül senki sem láthatott zöldes színezetű vizet. Tehát valami más okának kell lennie, valami olyannak, ami mindenütt megtalálható, és amelyet nem tudunk vagy nem akarunk felismerni.

Kérem, vessenek egy gyors pillantást a mobiltelefonjukra! Nos, meg is van a bűnös! Az, ami a vizeinket beteggé teszi, az úgynevezett elektroszmog! Nem hiszi? Nem láthatják, nem hallhatják, nem érezhetik (talán csak akkor, ha egy hosszabb mobiltelefonálás után iszonyú fejfájást tapasztalnak) – ez lenne tehát a víz betegségének az oka?  – Igen, ez így van!
Időközben nagyon komoly szakvélemények százai erősítik meg ezt, és ezek mindegyike a mobiltelefonok és a modern technikai sugárzások abszolút egészségkárosító hatását bizonyítja!

Álljunk csak meg kérem, egy pillanatra: pillanatnyilag a Föld körül több, mint 8000 műhold kering (hivatalos adatok szerint), számtalan kisebb-nagyobb rádió- és tévéadó működik a világon. Ami azonban a lehető legrosszabb, az az, hogy több 100.000 mobiltelefon-adóberendezés van körülöttünk, sokszor akár 20 méterre egymástól, majd’ minden sarkon, lehetőleg kétszeresen vagy háromszorosan, hogy minden kis sarokból mobiltelefonálhassunk! Hiszen “elérhetők” akarunk lenni!

Patrick Flanagan, az amerikai természetkutató és feltaláló már sok-sok évvel ezelőtt közkinccsé tette, hogy egy élő sejt kb. 2000, gyors egymás után következő impulzus hatására leállítja a saját, természeténél fogva benne meglévő vezérlést, és leáll – mintha új utasítást várna – ezt azonban sosem kapja meg. Ezen impulzusok nem egészen olyanok, mint egy frekvenciahullám, inkább dobütésekhez hasonlíthatók. Elméletileg még kézzel is létrehozhatók. Mint az mindannyiunk számára ismeretes, a mobiltelefonok pulzáló hívójelet adnak le, így a 2000 impulzus elérése tényleg gyerekjátéknak tűnik. Hívják fel pl. a következő számot: 1133225544668877. Már meg is van 72 pulzus! És most gondoljanak csak bele, mennyit is használják naponta a mobiltelefonjukat? Na, kezdik már érteni?

Szerencsére nekünk, embereknek még vannak különböző lehetőségeink, hogy elbújjunk otthon az elektroszmog elől. A víznek azonban nincs erre lehetősége! Éjjel-nappal, percről percre szenved a nyomorult sugárzásoktól. Eddig egyedül “csak” a már magában is halálos vegyi terhelésnek volt kitéve, most még “hozzátársulnak” ezen sugárzások is. Csodálkozik még ezután valaki is, hogy beteg a vizünk? Hogy halálosan beteg?
És közben észrevesszük-e, hogy már maga az egész emberiség is beteg? Ugyan kérdezze már meg egyszer az ismerőseit és rokonait, hogy ki az, aki teljesen egészséges? Az állítólagos “allergiákról” nem is beszélve!

Mit is kellene még tennünk? A rádió- és tévéadókat, a műholdas- és mobiltelefon-forgalmat bizton állíthatjuk, hogy nem fogják leállítani, egyrészt a kényelem miatt, másrészt pedig az üzletek miatt.  Vagyis menjen minden tovább mindaddig, míg mindannyian meg nem halunk a beteg víztől?

Ez lenne a legrosszabb megoldás, pontosabban mondva ez semmilyen se lenne! Viktor Schauberger, mivel már több mint 60 éve felismerte a víznek ezt a nyomorúságos állapotát, eltöprengett azon, hogyan tudná ismét egészségessé tenni a vizet. Számtalan kísérletet végzett, számtalan szerkezetet megépített és nagyon sok megoldást is talált, amelyeket azonban a saját bevallása alapján – a szintén nagy számú számú – leírásában rejtett el, hogy a későbbi generációk megtalálhassák ezeket a megoldásokat. Az azóta eltelt kereken 60 évben emberek ezrei fáradoztak komolyan azon, hogy megfejtsék munkásságát és újra megépítsék szerkezeteit.

Nyolc hosszú évig nekem sem sikerült, de olyan hihetelen szerencse ért, hogy egy napon (pontosabban mondva 2006. augusztus 20-án) segítségemre sietett az intuíció. Vagyis ez semmi esetre sem az én személyes érdemem volt! Mindenesetre működött, és ez a lényeg. Ezzel vissza is kanyarodhatunk a témánkhoz.

Kérem, nézzék meg a 4. képet! Ez Viktor Schauberger eredeti rajza egy “víznemesítő készülékről”, amelyből már több is létezik. Ne szomorodjanak el, ha nem értik vagy nem tudják értelmezni mit is látnak ezen a vázlatrajzon – nincsenek ezzel egyedül. Ehhez jön még a régies német zsinórírás, amit a mai iskolákban végzettek már alig-alig tudunk olvasni. Mit is kellene ezekből a kusza vonalakból kiolvasni?

4. kép: Viktor Schauberger eredeti vázlatrajza a víznemesítő készülékről

Ráadásul Schauberger úgynevezett “szívási- vagy emelkedési csigavonalról” is ír, amit senki sem tud elképzelni. (5. kép)

Nos, ez a szívási- /emelkedési csigavonal még manapság is heves viták tárgyát képezi. Azonban valamennyi rekontsrukciós újraépítés és kemény vita teljesen céltalan, hiszen semmilyen eredményt sem tudnak felmutatni.

5. kép: A szívási és emelkedési         csigavonal, közös     tengellyel

Viktor Schauberger ugyanis már a negyvenes években közölte, hogy erre a szívási- /emelkedési csigavonalra nincs szükség a továbbiakban. Nála is felgyorsult olykor az úgynevezett intuíció.
Ehelyett használt a későbbiekben egy úgynevezett “hullámtárcsát”. De mihez is? (6. kép)

Nos, Viktor felismerte, hogy mit kell tenni a vízzel, hogy egészséges legyen. Ehhez hozzátartozik a természetszerű mozgás. Már megint mi ez?
Kérem, képzeljenek el egy ökölvívót, akinek összekötözött kézzel kell küzdenie a szorítóban.

6. kép: Hullámtárcsa

Igazuk van, ez egy agyament elképzelés! Boxolónkat már néhány ütés után KO-val kiütik. Mindezt azért, mert erejét és ügyességét, gyorsaságát és technikai tudását egyáltalán nem tudja kihasználni. Érdekes módon ezt minden gyerek meg tudja érti, azt azonban nem, mitől is betegek a vizeink!
Vizeinket már 100 éve gúzsba kötöttük, minden kis patakunkat, folyónkat és folyamunkat kiegyenesítettük, kiszélesítettük, leszűkítettük, betonmedencébe tereltük, teljesen hibás elven megépített turbinákkal ezerszeresen is darabokra szabdaltuk, felforraltuk, kitettük a tűző nap hatásának, megmérgeztük vegyszerekkel, megfertőztük olajjal, és … és … és …. és szeretnénk, ha ebből teljesen egészséges és erős víz jönne elő?

A víznek ahhoz, hogy egészséges életű legyen, négy abszolút feltételnek kell teljesülnie:

mozgás  –   hideg  –   sötétség és ellenfeszültségű fémek.

Ha megadjuk vizünknek ezt a négy dolgot, akkor ezt azzal hálálja meg, hogy egészséges lesz. Az előbb említett mozgás alatt a víz természetes mozgását értjük, nem pedig valamilyen gépek által keltett mozgást. Földünkön minden természetes víz kígyózó mozgással akar az útján haladni.

Ha meghagyják a víz szabad akaratát, akkor azonnal így kezd el mozogni. Ezt kisgyerekként is gyakran megfigyelhettük, ha esőben játszottunk az utcán. (7. kép)

7. kép: A természetes víz haladása meander-        formában
(a kép forrása: http://homepage.hispeed.ch/heiner.brogli/Exo/Maea/Image1.jpg
http://homepage.hispeed.ch/heiner.brogli/Exo/Maea/Mander2.htm)

A víz egy úgynevezett anomáliponttal is rendelkezik, amely az abszolút egészséget biztosítja számára – ez pedig  +4°C-on található.
Ez volt az egyik oka, hogy miért tartották a régi serfőzők felséges nedűjüket nagyon mély barlangokban vagy sziklajáratokban – a Föld mélyén többnyire +4°C uralkodik, így teljesen feleslegesek voltak a hűtőszekrények.

Az, hogy miért fontos a sötétség, csak kevesen értik. A víz egyáltalán nem szereti a közvetlen napsugarat, mert ettől súlyosan megbetegedik. A természet olyan csodálatos felépítésű, hogy minden természetes vizet nagy fák vagy bokrok szegélyeznek, amelyek távol tartják a közvetlen napsugárzást, és csak a teljesen egészséges víz tudja közben rövid ideig elviselni a közvetlen napsugárzást. És ugyan mit csinálnak a folyószabályozással és vízrendezéssel foglalkozó “szakembereink”? Minden patak és folyó mellett következetesen kiirtanak minden bokrot és fácskát, majd csodálkoznak azon, hogy a víz visszahúzódik. Igen, jól olvasták: ha rosszul bánnak a vízzel, egy idő után garantáltan visszahúzódik, mint egy kiskutya, amelyet elpáholtak. Ezután már az sem segít, ha a folyómedret mesterségesen mélyíteni kezdik vagy kikotorják. A víz egyre inkább visszahúzódik, majd végül teljesen el is tűnik.

Már itt is vagyunk a következő témánknál: a fáknál. Egy közepes méretű – kb. 10 … 15 m magasságú – fa, naponta akár 5.000 liter vizet is elpárologtat. Igen, jól olvasták!  Az elpárologtatás csúcstartói a diófák és a nyírfák. Nem véletlenül mondják, hogy ez a kétfajta fa “vízen” nő fel. A “vízemelők” sorának végén az olajfák találhatók, amelyek hihetetlenül igénytelenek, és még majdnem az izzó köveken is képesek megélni.

Már az iskolában is arról tanultunk, hogy a fák életünk nélkülözhetetlen részét részét képezik. A bokrok és fák, valamint minden zöld növény átalakítja a szén-dioxidot oxigénné, és ismét visszaadja azt a  légkörnek. A szén-dioxod a lexikonok szerint egy, a levegőnél nehezebb gáz, amely a leginkább a talaj felszínére ülepedik le. Egyáltalán nem is tud felfelé szállni, és ott állítólagos “üvegházhatást” létrehozni, hiszen azt állítják róla, hogy a légkör felső rétegében gyűlik össze. Ha tényleg így lenne, akkor az összes fa, bokor és minden más zöld növény nem jutna szén-dioxidhoz, és nem is tudna abból oxigént készíteni. Ha így lenne, már rég megfulladtunk volna!! Ezek után mindenki döntse el saját maga, hogy miről is szól ez a mostani felhajtás szén-dioxid körül.

Visszakanyarodva: ott tartottunk, hogy a fák a leveleiken keresztül elpárologtatják a vizet, amelyet nedvként jellemezhetünk. Ezzel az elpárologtatással a fakéreg alatti gesztrészben – vagyis a törzs belsejében –  egy biológiai vákuum (szívás) keletkezik, amely arra ösztönzi a fát, hogy az a gyökerein keresztül újra vizet “szívjon fel” magához. Minél nagyobb és erősebb a fa, annál több vizet szív fel és párologtat el a lombkoronáján keresztül. Eközben pedig a víz lehűl.
Emlékezzenek csak vissza: ha korábban egy erdőben sétáltunk, mindig áldásként éreztük a fák ottani hűvösét – frissnek és kipihentnek érezhettük magunkat alattuk.
Mára azonban ez is elmúlt – erdeink 75 %-a súlyosan beteg, és vizet sem tud elpárologtatni, és hűs energiát sem tud már nekünk átadni.
Elérkeztünk az utolsó feltételhez: az ellenfeszültségű fémekhez. Ugyan rettentően ravaszul hangzik, de valójában pofonegyszerű az egész. A természetben nagyon sok olyan fém van, amelyek köcsönhatással vannak egymásra. Ez annyit tesz, hogy bioelektromos áramot hoznak létre. Tehát mindig olyan fémpárokról van szó, amelyek egymással köcsönhatásban vannak: mint pl. arany és ezüst, réz és cink, stb. Ez a biolektromos áram olyan egyenáram, amely legfeljebb 1,5 V-os lehet. Ez az áram akkor mérhető, ha az előbb említett fémpárok között víz folyik vagy az kerül közéjük (vagyis a víz lehet álló is). Mivel a víz a Föld gyomrában állandóan mozgásban van, ez az önmagától feléledő bioáram is állandóan folyik és mindig energiával tölti fel a vizet.
Ha a víz az előbbiekben ismertetett természetes módon mozoghat, egészséges is marad.
Schauberger azonban arra is rájött, hogyan lehet a technikánk segítségével segíteni a vizet abban, hogy meggyógyuljon. “Víznemesítő készüléke” ugyanis “szívást és nyomást hoz létre ugyanazon keletkezési tengely körül”. Micsoda ostobaság ez már megint?

Próbáljuk meg azonban ezt mi  magunk is utánacsinálni! –  Rendben, éppen ezért olvassák most ezt a kis tanulményt! Vegyenek tehát egy tetszőleges átmérőjű műanyagcsövet – a példa kedvééért 150 mm-es átmérővel és 50 cm-es hosszal. A cső egyik végére rögzítsenek egy motort, ennek a tengelyére pedig szereljenek egy kis hullámtárcsát (8. kép)!  Ha ez a hullám-tárcsa egy tengeri csillaghoz hasonló formájú, és a tengelyre szerelve forog, akkor a vizet (és minden más folyékony anyagot) a cső közepén annak belsejébe szívja. A beszívott víz nekiütközik a hullámtárcsának, és onnan hirtelen kicentrifugálódik. Mivel azonban a csőben nincs több hely, a víz a cső belső fala mentén ismét a szabadba távozik. Ez azt jelenti, hogy a befelé haladó, szívó hatású örvény erős súrlódásba kerül a nyomó hatású, kifelé haladó örvénnyel. Schauberger ezt a hatást “Isten malmának” hívta. Ezzel a kis készülékkel pontosan a Schauberger által támasztott követelményeket teljesítjük.

8. kép: A víznemesítő készülék ill. trágyalé-pörgető

Egyrészről egy szívó- és nyomó hatású örvényt hozunk létre ugyanazon keletkezési tengely körül”, másrészt pedig ezzel létrehozzuk az úgynevezett “Isten malmát” is (9. kép).

9. kép: A víznemesítő elvi működése, benne az “Isten malmá”-val

Nicola Tesla mondta egykor, hogy a víz más dimenzióval rendelkezik. Ez abszolút hihető, még akkor is, ha ezt még nem értjük. De hogyan léphet be ebbe a másik dimenzióba? Ez kizárólag az örvénnyel lehetséges. És ha ezt az örvényt ráadásul az imploziós területen tudjuk megvalósítani, akkor közvetlen hatást gyakorolhatumk a vízre. De egyvalamit mindig hangsúlyozni kell: a víznemesítés az előbb említett szívóhatás nélkül nem lehetséges!
És most jön a meglepő dolog: az “Isten malma” mindent olyan összetevőt “kiőröl” a vízből, ami káros rá és kellemetlen számára. A víz atomi szinten alakul át! Mindazt, amit a víz nem szeretne magában megtartani, átalakítja és eltünteti! Ne lepődjön meg, jól olvasta!
Ez már a csoda határát súrolja – pedig tényleg így van!

Hirtelen szükségtelenné válik a klór és az “algaölő” a víz “fertőtlenítéséhez”, és nem kell UV-fény, de még (rendkívül mérgező) ózon sem! 1 cm3 klór 1.000 liternél is több vizet tud hosszú időre megfertőzni, és ez még forralással sem távolítható el a vízből!
MIndezek azonban a víznemesítő készülékben játszva eltűnnek.
A víznemesítő készülék azonban még egy további egyedülálló előnnyel is bír: amint az ember megpróbál beavatkozni ebbe a “természetes” nemesítési folyamatba – megszakítja az eseményeket és minden marad a régiben. Ez annyit tesz, hogy a teremtő Természet munkájába nem lehet büntetlenül belekontárkodni.

Végeztünk kísérleteket hígtrágyával is (a városiak számára: ez olyan folyadék, amely az állattartáskor képződik, és állati vizeletet ill. ürüléket is tartalmaz), és láss csodát, a víznemesítő készülékkel ez is szinte elképzelhetetlenül jó állapotúvá alakul át. Mintegy varázsütésre eltűnik belőle a rendkívül szúrós szag.
A jelenség előtt a szakemberek is értetlenül állnak – ilyen egyszerű lenne a megoldás?!

A víznemesítő készülékkel azonban nem csak az ivóvíz és a hígtrágya nemesíthető, hanem mindenféle általunk ismert víz: természetes és kerti tavak, folyók, úszómedencék, stb. Viktor Schauberger neve a német nyelvterületen játékos szókapcsolatba hozható a “Schlauberger” kifejezéssel, amely “ravasz kópé-“t jelent, és ő az volt – a szó abszolút pozitív értelmében!

Az előbb említett víznemesítő készülék időközben sorozatgyártásra érett, hamarosan tényleg “elérhető áron” is kapható lesz, de egyelőre még egyedi gyártással készül.

Akik “villámgyorsan” szeretnének ilyen víznemesítő készüléket birtokolni, azok a lentebb megadott címekhez forduljanak. Megrendelés esetén kérjük mindig adják meg, hogy hígtrágyát, tiszta vizet vagy ivóvizet szeretnének vele kezelni, ill. milyen célra szeretnék használni, mert attól függően kissé eltérő a műszaki kialakítás.

Alapjában véve a víznemesítő készülék kisebb háztartások kiszolgálásától kezdve egészen az automatizált- vagy ipari méretű igények kielégítésére is képes – ez csupán szerkezeti kialakítás kérdése.

Lehet, hogy néhány Olvasó a fentiek alapján úgy gondolja, hogy milyen ostobák vagyunk, hogy nyilvánosságra hozzuk ezt a szenzációt, amit így mindenféle “jöttment” otthon is megépíthet. Ez így van! De hogyan is volt azzal az új évezreddel és a felebarátainkkal való hozzáállásunkkal – akiket testvérünknek és nem ellenségünknek kellene tekintenünk?? Tényleg a mások kisemmizése és tönkretétele útján akarunk továbbhaladni és felélni mindent, ami körülöttünk van?

A víz az 1. számú élelmiszerünk/létfeltételünk!! Nem fizetnek már így is eleget érte, ha palackban veszik az ivóvizüket? Azért a halott vízért, ami hetekig/hónapokig állt a tűző napon? Szeretnék hamarosan inkább literben fizetni a fürdővizüket m3 helyett? Szeretnének olyan vizet, amelynek már semmilyen életenergiája sincs? Mennyi pénzt adnak ki már ma is havonta ezért a folyadékért – számolják csak össze nyugodtan. És ezt életük végéig így akarják csinálni?

Nem, ez tényleg nem mehet így tovább! Felértünk a zászlórúd végére, nincs hova mászni tovább! Csodálkozunk, hogy annyi új, teljesen ismeretlen betegség jön elő?  Álljunk már meg! Mi magunk is több mint 90%-ban vízből vagyunk! Mindaz, amit a fentiekben a vízről elmondtam, közvetetten is érint mindannyiunkat – gyerekeket, öregeket egyaránt.
Mindenestere minket, embereket nem lehet közvelenül a víznemesítő készülékkel nemessé tenni. Ehhez egy szellemi szinten zajló felemelkedés szükséges – de minden szinten! Egyre azonban mégis képes a víznemesítő készülék: olyan kiváló minőségű vízzel tud bennünket ellátni, amely testünket ismét egészségessé teheti, és ezzel egyidejűleg a szellemünket tisztábbá teheti.
Viktor Schauberger megtette az első lépést … és mi most a nyomában megtehetjük a következőt is – de el is pusztulhatunk. Mindenki szabadon választhat!

Kapcsolattartók:
Klaß Filtertechnik,
D-82299 Türkenfeld, Bahnhofstr. 32 c,
Fax: +49-8193-939-167,
Georg.Klass@Flass-Filter.de

Kupfer-AnTon,
D-41812 Erkelenz, Gewerbestr. Süd 10,
Fax: +49-2431-73237,
info@Kupfer-anton.net

ACM Water, Mewald GmbH,
A- 2486 Pottendorf,  Industriestr. 1+2,
Fax: +43-2623-7-22-25-166
sales@acm-water.com

Peter Schneider vízkutató,
H-8747 Garabonc, Balatonmagyaródi út 2.
Telefon/fax: +36-93-340-617;
pschneider@t-online.hu